Mechanikai Diagnózis

A McKenziemódszer alkalmazása átfogó, lépésrőllépésre haladó vizsgálattal kezdődik, hogy a tünetek mechanikai jellegű okait minél hamarabb megállapítsák. A terapeuta részletesen kikérdezi a beteget az előtörténetéről, majd megkéri bizonyos mozgások végzésére, miközben értékeli a tünetek változásait. Alapvető jellemzője a McKenziemódszernek az ismétlődő véghelyzetű mozgások vizsgálata, és annak meghatározására, hogy a tartósan fenntartott testtartásból fakadó terhelés, hogyan hat a tünetekre.
A vizsgálat szigorú jól bevált protokoll alapján halad és általában 1 órát igénybe vesz. Érdemes mindenképpen minősített terapeutát keresni ehhez, aki mindennap ezzel foglalkozik.
Ez az alapossága a vizsgálatnak adja azt a képességet, hogy alkalmas a nem mechanikai eredetű fájdalmak felismerésére és segít kiszűrni, hogy érdemes-e konzervatív úton folytatni a kezelést vagy jobb ha műtéti megoldást keresni.

Egyre több idegsebész kéri, hogy még a műtét előtt nézzük át betegét, hogy biztosan nem reagál-e a jól felépített mozgásterápiára. Az a tapasztalat, hogy sokszor kicsinek tűnő változtatások nagyon sokat segíthetnek. Így egy pillanatnyi kép (MR vagy CT) vagy egy rövid neurológiai státusz megállapítás inkább abban segít, hogy az esetleges nagyon veszélyes állapotokat (daganatok, törések, komolyabb gyulladások amik szerencsére elég ritkák) kizárja. A mechanikai vizsgálat viszont segíti feltérképezni a fájdalmat kiváltó és fokozó hatásokat és az azokat csökkentő, megszüntetőeket.

Ezek alapján pedig olyan kezelési tervet tudunk együtt tervezni a beteggel, amely segíthet hatékonyan a nap 24 órájában jó irányba befolyásolni a panaszokat és megerősíteni a szervezetünkbe beleteremtett gyógyulási folyamatot.

Posted in McKenzie-féle vizsgálat, McKenzie-módszer ismertetők and tagged , , .