Gyakori kérdések

Mikortól ajánlott elkezdeni a McKenzie tornát?

Minél hamarabb, annál jobb! Fontos, hogy már az akut fájdalom idején találkozhasson a beteg McKenzie terapeutával, aki segít neki megtalálni azokat a mozdulatokat, amelyek egyértelműen csökkentik vagy teljesen meg tudják szüntetni a tüneteit (általában erre 2-3 nap elegendő). Ha a beteg végzi a korrekciós gyakorlatokat és sikerül az akut fájdalmas időszakban vigyáznia a gerincére, hamar teljesen tünetmentes lehet. A kezelés ezzel nem ér véget, mert az ilyen jellegű gerincpanaszok általában visszatérnek, és a sérült gerinc sokkal könnyebben sérül újra. Ezért a terapeuta segít a betegnek megtanulnia, hogyan előzze meg az újabb fájdalmas helyzeteket hétköznapi megterhelései során (munkahelyi, szabadidős), és milyen mindennapos gyakorlatok javasoltak a problémák megelőzésére.

Hány alkalom szükséges?

Alapvetően 3-4 alkalom elegendő. Az első vizit egy óra hosszás vizsgálat (az ekkor kapott gyakorlatokat a beteg otthon önállóan végzi). Az ezt követő néhány félórás konzultáció során sikerül beállítani a megfelelő tornát és a páciens elsajátítja az ízületvédelem fő alapelveit is. A beteg önfegyelmétől függ, hogy otthon aztán végzi-e a gyakorlatokat és figyel-e a helyes tartásra, mozdulatokra, amivel megelőzheti tünetei kiújulását.

Más kezelésekkel párhuzamosan mehetek-e McKenzie tornára?

Ez attól függ, hogy milyen kezelésekről van szó. Tehát a válasz egyénileg más.

Szükséges-e MR felvétel a McKenzie torna előtt?

Nem szükséges. Bár a képalkotó eljárások sokszor hasznos információkat tartalmazhatnak a gyenge pontokról és segítik felismerni az esetleges veszélyes állapotokat (daganat, törés), mégsem adnak teljes képet a páciens állapotáról. Az MR vizsgálat egy fekvő pozícióban készített „pillanatfelvétel”. Nem mutatja meg egyértelműen, hogy mi is a fájdalom forrása és mi történik, amikor valaki terheléses helyzetben van (feláll, leül, előrehajol). Tehát a McKenzie tornát nem az MR felvétel alapján állítjuk össze, hanem a különböző terhelési helyzetekben adott fájdalomreakcióknak megfelelően. Alapvetően elég lenne MR-t akkor készíteni, ha a mechanikai terápiára nem reagálnak gyorsan tünetek. Néhány MR-rel kapcsolatos érdekes esetről

Vegyek be gyulladáscsökkentő gyógyszert?

Sokszor előfordul, hogy gyulladáscsökkentő gyógyszert kap a beteg, mivel azt feltételezik, hogy gyulladásos eredetű a fájdalma, holott könnyen lehet, hogy problémája nem is kémiai elváltozásból fakad, hanem mechanikai eredetű. Az igazi gyulladásból fakadó fájdalom állandó, különböző mozdulatokra nem javul és nem centralizálódik (nem húzódik vissza). A mechanikai vizsgálat, azaz a McKenzie-féle mozgásvizsgálat feltárja, hogy mechanikai eredetű-e a probléma és kiszűri a gyulladásból fakadó tüneteket.

Szedjek fájdalomcsillapítót?

A mozgásból ill. rossz testtartásból fakadó panaszoknál (tehát, amelyek nem gyulladásos eredetűek) nem tanácsos a fájdalomcsillapító szedése a fájdalmat kiváltó életmód, mozdulatok, helytelen testtartás megváltoztatása nélkül! Ha nem változtat a fájdalom kiváltó okán, csak beveszi a gyógyszert, még könnyebben rásérülhet anélkül, hogy a fájdalom jótékony figyelmeztető hatását megérezné!

Hogyan zajlik a módszer alapját képező vizsgálat?

A vizsgálat során a beteget részletesen kikérdezzük, mikortól és hogyan kezdődött a fájdalom, pontosan hol helyezkedik el, milyen tényezők erősítik vagy gyengítik, függ-e testhelyzetektől, mozdulatoktól, napszaktól, van-e a hátterében régebbi hasonló esemény (pl. baleset, gyulladás). Majd a mozgásvizsgálat során a McKenzie a terapeuta a beteggel együtt megkeresi, hogy jelen helyzetében mely mozdulatok veszélyesek, melyek késleltetik a gyógyulást és melyek azok az óvatos mozdulatok, amik jó irányba befolyásolják a tüneteket.

Ki tanulhatja meg a McKenzie tornát?

A McKenzie módszer lényege, hogy ne függjön a terapeutától a beteg, hanem minél nagyobb önállóságra jusson és minél jobb „önkezelést” tanuljon. Alapvetően mindenki megtanulhatja önmagát sikeresen kezelni, legyen az hát, nyak, váll vagy térd.
A megfelelően képzett McKenzie terapeuták komolyabb problémák esetén is meg tudják tanítani a betegeket az önkezelésre és segíteni tudnak, ha ez nem elég. Tehát: Minden beteg megtanulhatja a saját tornáját. Az más kérdés, hogy:

Ki tarthat McKenzie tornát? Ki lehet McKenzie terapeuta?

A terapeuta képzést a McKenzie Intézet végzi kiváló oktatókkal. A tanfolyam komoly egészségügyi ismeretekre épül így csak diplomás egészségügyi szakemberek, gyógytornászok és orvosok számára elérhető. Aki tehát nem rendelkezik felsőfokú egészségügyi végzettséggel (gyógytestnevelő, edző, masszőr, csontkovács) az nem is vehet részt a McKenzie módszer tanfolyamain! Aki sikeresen leteszi ezt a nemzetközi vizsgát, az viselheti a minősített McKenzie terapeuta címet. Azok a gyógytornászok, akik az A-D kurzusokat végeztek, már sikerrel alkalmazhatják a McKenzie módszert. (De azt is jó tudni, hogy ők még nem adtak számot arról, hogy milyen mértékben sikerült a módszert elsajátítaniuk.)

Ki volt Robin McKenzie?

Robin A. McKenzie (1931–2013) újzélandi gyógytornász a 60-as években saját vizsgálati és kezelési módszert fejlesztett ki. Azóta már nemzetközileg elismert szakemberré vált és az egész világon sikerrel alkalmazzák módszerét. 1982-ben az Amerikai Gyógytornász Társaság tiszteletbeli tagjának választották, kiemelkedő tevékenységének elismeréseként, hogy a fizioterápiát az emberiség javára fordította. 1990-ben az angol királynő „A Britt Birodalom legmagasabb rangú tisztje” címmel tüntette ki.

Mi a McKenzie Intézet?

A Robin McKenzie által kifejlesztett módszer megfelelő kivitelezésének és továbbfejlesztésének érdekében 1982-ben orvosok és gyógytornászok megalapították a Nemzetközi McKenzie Intézetet. Az Intézet közhasznú szervezetként működik, székhelye Új-Zélandon van. A McKenzie terapeuta képzést a McKenzie Intézet végzi. A magas szintű ellátás érdekében a McKenzie intézetekben minősítő vizsgát lehet tenni azoknak, akik a tanfolyamokon részt vettek és megfelelő tapasztalatot szereztek.

Földi Gyula, 2014